MINDSPIRE BLOG
Kövesse a MINDSPIRE közösségi oldalait!
Az elmúlt időszak tanulságai
Szakértőként az elmúlt több mint másfél évtizedben számos core banki rendszer kiválasztásában és bevezetésében vettem részt. Még több ilyen projektet kísértem figyelemmel hol közelről, hol távolabbról.
A régió pénzintézeteiben, így hazánkban is jellemzően az 1990-es és a 2000-es években kerültek bevezetésre a jelenleg is használatban levő core banki rendszerek.
Tekintettel az azóta lezajlott jelentős változásokra a technológia, szabályozás és az ügyfél-igények terén is, ezek jövőjével kapcsolatban újra és újra kérdések merülnek fel a legtöbb banknál.
Korábbi cikkemben az újgenerációs core banki rendszerek esélyeit vizsgáltam meg. Most azokat a tényezőket fogom körbejárni és személyes példákkal kiegészíteni, amelyeket egy pénzintézetnek a core banki rendszer kiválasztása során érdemes figyelembe vennie.
Pontosan mi indokolja a core banki rendszerek cseréjét?
Egy core banki rendszer cseréje esetén minden esetben előzetesen meg kell határozni a projekt célkitűzéseit, az üzleti és az IT stratégiával összhangban. Emellett meg kell szerezni a teljes felsővezetés támogatását is, már a tervezési fázis előtt.
Bár ezek közismert és alapvető elvárások minden informatikai projekt esetén, tapasztalataim szerint a core banki rendszerek cseréje kapcsán sok esetben mégsem teljesülnek. Ez pedig a feladat komplexitása, költsége és időigénye miatt nagyon komoly negatív hatással van a projektekre.
Két példát említenék meg a közelmúltból, amikor ugyan eltérő okokból és kimenettel, de a core banki rendszer csere projekt előkészítése messze nem ideális körülmények között zajlott.
Breuer András
Banki transzformációs vezető
András több mint 15 év tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szektorban, mint core banki rendszer bevezetési szakértő és projektmenedzser.
Jelenleg a core banki transzformációs üzletág vezetője, illetve a kiemelt bevezetési projekteket támogatja vezető szakértőként és minőségbiztosítóként.
Négy évet töltött a K&H Bankban, ahol az e-csatornák, a front-end rendszerek, a bankkártyák, a treasury és a befektetési rendszerek elemzőinek közvetlen felettese volt.
Fő erősségei a core banki platformok, az üzleti és IT architektúra tervezés, illetve a szállítókkal folytatott kommunikáció.
Egyedül nem megy
Az első esetben az egyik régiós pénzintézet CIO-ja, felismerve a használatban levő alkalmazás korlátait, arra a szakmai álláspontra jutott, hogy a megoldást a teljes core banki rendszer cseréje jelentené.
Informatikai vezetőként feltételezte, hogy a téma a saját hatáskörébe tartozik, ezért kevés erőfeszítést tett arra, hogy a bank lakossági és vállalati vezetőjét is meggyőzze a feladat szükségességéről és időszerűségéről. Ők pedig tartottak tőle, hogy egy ilyen vállalkozás évekre lelassítaná az üzleti célok elérését támogató fejlesztések megvalósulását, miközben nem látták különösebb veszélyét a status quo fenntartásának, ezért a felvetést végül megakadályozták.
Ennek következtében a CIO végül kénytelen volt máshol folytatni a karrierjét, viszont az akkor használatban levő core banki rendszer a mai napig használatban van a bankban.
A történtek tanulságát levonva azóta több IT vezető sem mert ehhez a témához komolyabban hozzányúlni ebben a pénzintézetben.
MINDSPIRE core banki tapasztalatok és módszertan
Banki alaprendszerekre (például Flexcube, T24, Murex, CAMS és SMAC) vonatkozó ismeretek.
Kipróbált és testre szabott komplex banki transzformációs módszertani csomag.
Szabvány megoldásokat hoztunk létre a legnagyobb kihívást jelentő banki átalakítási problémákra.
A klasszikus projekt bevezetési kockázatok csökkentését segítő saját eszközöket és sablonokat használunk.
Problémák és megoldások
A második esetben egy csoport részét képező leánybank vezetői jelezték a központ felé, hogy a számlavezető rendszerük elavult és a fejlesztők is túl vannak már a nyugdíjkorhatáron. Emiatt meglátásuk szerint frissíteni vagy cserélni kellene a számlavezető rendszert, de minkét megoldás olyan megrázkódtatást jelentene a szervezetnek, hogy inkább elhalasztják a projektet.
A részben helyesen felismert problémát, bár több alkalommal is megpróbálták, nem sikerült megfelelően kommunikálniuk a központ számára. Ezért csoportszinten a sokadik jelzés után az az egyoldalú döntés született, hogy egy, a központban kijelölt számlavezető rendszert kell azonnal bevezetni a leánybanknál.
Meglátásom szerint bizonyos konkrét kihívásokra lehetett volna olyan megoldást is találni, amely nagyságrendekkel olcsóbb lett volna, és célzottan az azonosított eltéréseket kezelte volna. Az új számlavezető rendszer bevezetése során a projektcsapat számára jelentős kihívást jelentett a csere üzleti indokainak teljesülésének mérése is, hiszen azok számukra nem voltak teljesen ismertek.
Annak érdekében, hogy valódi értéket tudjunk teremteni, azt javaslom, hogy még a költséges feladat megkezdése előtt kerüljenek a projekt fókuszpontjai azonosításra a magas szintű üzleti és IT stratégia alapján.
Ellenkező esetben nagyon nehéz lesz megválaszolnunk azt az egyszerű kérdést, hogy miért is tervezünk éveken át forint tízmilliárdokat költeni egy olyan projektre, ami a többi üzleti fejlesztésünket és az operatív működésünket lassítja vagy rendkívül megnehezíti?
A banki számlavezető rendszer határai
Még a banki számlavezető rendszer lecserélése előtt fontos azt is meghatározni, hogy mi lesz majd az új számlavezető rendszer hatóköre, illetve milyen funkcionalitást fogunk egyéb rendszerekkel lefedni.
Több okból is fontos ezzel a kérdéssel időben foglalkozni. Egyrészt sokat tud segíteni abban, hogy pontosan meg tudjuk határozni az új rendszerrel szemben támasztott elvárásokat. Másrészt a funkcionalitás meghatározása egy általánosabb architekturális megújulás alapját is jelentheti. Harmadrészt a jövőbeli számlavezető rendszer funkcionalitásán túlmutató képességek megvalósítását a banki számlavezető rendszer lecserélését célzó projekttől függetlenül is el lehet kezdeni.
Az új számlavezető rendszer határainak meghatározása során érdemes lehet figyelembe venni az end-to-end üzleti folyamatokat, a termékeket és szolgáltatásokat, valamint a magas szintű üzleti képességeket is. Ebben a feladatban nagy segítséget tud nyújtani egy szabványos nyelvezet alkalmazása, mert használatukkal elkerülhetőek a félreértések a projekt során használt fogalmak kapcsán.
Ilyen szabványból jelenleg a BIAN a legnépszerűbb. A BIAN jó tulajdonságai közé tartozik, hogy magában foglal üzleti képesség-, szolgáltatás- és adatmodellt is, valamint a legnagyobb számlavezető szállítók, számos kisebb szállító, valamint több bank is tagja a közösségnek. Hátránya, hogy helyenként a részletei változó minőségben vannak kidolgozva.
Korábban részese voltam olyan banki számlavezető rendszer csere projektnek, ahol a megoldás határaira vonatkozó kérdések helyesen, már a feladat megkezdése előtt megfogalmazódtak. Ennek ellenére a projekt során sajnos nem sikerült eldönteni például azt sem, hogy a BI megoldás, az egységes front-end, a hitelbírálat, a fedezetnyilvántartás, vagy akár a fedezet allokáció az új számlavezető rendszer részeként, vagy inkább egy vagy több másik alkalmazásban valósítandó meg.
Emiatt a projekt lehetséges legszűkebb és legbővebb terjedelme drasztikusan eltért, ami nagyfokú bizonytalanságot jelentett a tervezés és a megvalósítás során is. Ennek következtében a különböző funkcionális területek eltérő részletezettségben kerültek kidolgozásra. Míg a legalapvetőbb funkciók esetében részletes GAP elemzés is történt, az ezekkel integráns, de csak vázlatosan érintett területeken az alternatívák beazonosítása sem igazán kezdődött el.
A nagyfokú bizonytalanság miatt az idő múlásával a fókusz lassan megváltozott. Bár továbbra is Core banki rendszer csere a projekt neve, de valójában már a cél és a feladat megváltozott. Az eredeti core banki rendszer pedig a mai napig is használatban van a bankban.
A saját fejlesztésű core banki rendszer alapvető feltételei és kérdései
Érdemes lehet a piacon található dobozos core banki rendszerek helyett saját fejlesztésű megoldás kialakításába belefogni egy pénzintézetnek?
Nagyon leegyszerűsítve, én abban látom a kérdés kulcsát, hogy mekkora esélyét látjuk annak, hogy a banki szervezet képes az elvárt analitikus számlavezetési működés pontos és teljes körű meghatározására a rendkívül sokrétű összefüggések figyelembe vételével. Másképp fogalmazva: milyen a rendelkezésünkre álló üzleti elemzői csapat leszállítóképessége.
Meglátásom szerint az elvárások pontos meghatározása egyáltalán nem egyszerű feladat. Jól vagy rosszul, de ezt a kihívást a dobozos core banki rendszerek szállítói működő bankok esetében, éles környezetben már bizonyítottan megoldották.
Hasonló feladatok végrehajtása során kétféle nehézséggel találkoztam. Az egyik a megfelelő céleszközök hiányából fakadt, a másikat pedig pont a folyamat-, adat-, architektúra-, interfész- és egyéb modellező megoldások csábító mélységei jelentették.
Az első megközelítésmód egyik véglete esetén nagyszámú Word dokumentum és Excel táblázat keletkezett a felmérés során. Ezek egy Sharepoint tárban egy előre definiált jóváhagyási folyamaton mentek keresztül, majd a végső hozzájárulást követően kerültek átadásra, megvalósításra. A kisebb módosítások dokumentálatlanul történtek meg, vagy hónapokig tartott a jóváhagyásuk, egyik sem tekinthető ideális megoldásnak. Ennél a megközelítésnél az összefüggések és változtatások követhetősége nem vagy csak nagyon nehezen biztosítható. Javasolt a linkekkel ellátható megoldások használata, mint például valamilyen wiki eszköz vagy a Confluence.
Amennyiben a tervezési szakasz főleg szöveges dokumentáció készítésén alapul, akkor azt az olyan összetett rendszerek esetében, mint a banki számlavezető megoldások, inkább egy változáskövetést eleve támogató eszközzel javaslom végrehajtani.
A másik módszer szerint, egy modellező eszközzel követjük nyomon az információk egymással való összefüggéseit. Itt ugyan a feladat komplexitásának fokozódásával együtt tudott nőni a modell, azonban két eltérő jellegű probléma jelenhet meg.
Amennyiben a felmérésben részt vevő munkatársak nem egységesen használják a kiválasztott modellező eszközt, akkor a szöveges dokumentumokat használó megközelítésmódnál is összetettebb és nehezebben áttekinthető anyag jöhet lére. Ennek megelőzése érdekében a munkatársak számára induláskor és a feladat végrehajtása során több alkalommal módszertani tréninget érdemes tartani. Ezek során hangsúlyozni kell, hogy az üzleti képességek és adatok teljes körű modellezése a cél, mégpedig egységes fogalomhasználat és részletezettség mellett. Emellett rendszeres fórumot érdemes életre hívni, ahol a modellezésben érintettek meg tudják egymással vitatni a felmerülő szakmai csemegéket.
A másik kihívást az jelenti, hogy nehéz eltalálni a modellezés ideális részletezettségét. Olyan sokféle és nagy mennyiségű információt kell egy ilyen komplexitású feladat végrehajtása során nyilvántartani, hogy az erre épített módszertan önmagában is annyira lassúvá teheti a tervezési feladatok előrehaladását, hogy az kívülről már megkülönböztethetetlen az egy helyben topogástól.
Ezen a problémán egy tapasztalt és határozott módszertani felelős segíthet. Erős szakmai vezetés és folyamatos ellenőrzés mellett, ismétlődő képzésekkel meg lehet teremteni az elvárt szakmai egységességet és elkerülhető a modellezés végtelen mélységűvé válása.
Meglátásom szerint mindkét megközelítés használható a gyakorlatban. Ha nem modellező eszközt használunk, akkor is biztosítani kell az összefüggések és a változások követhetőségét. A modellező megoldások esetében pedig az egységesség biztosítására és a túlbonyolítás elkerülésére kell kiemelten figyelni.
Személy szerint inkább a modellező eszközök használatát javaslom az analitikus számlavezetési működés pontos és teljes körű meghatározására, mert az sokkal nagyobb esélyt ad az összefüggések felmérésére és folyamatos karbantartására.
Egy másik, kimondottan nehezen becsülhető, de szerintem nagyon fontos szempont a saját fejlesztésű core banki rendszer várható karbantartási költsége. Mekkora létszámra lesz szükség a folyamatos üzemeltetés ellátásához? Képesek leszünk fenntartani ezt a csapatot, illetve tudjuk-e majd a piacról pótolni a kieső kapacitásokat? Mennyi lesz a teljes költsége a saját üzemeltetésnek, karbantartásnak és fejlesztésnek? Hogyan viszonyul ez egy dobozos termék támogatási díjához képest?
Ha rendelkezésünkre állnak adatok egy korábbi hasonló, de kisebb léptékű projekt kapcsán, akkor érdemes azokból következtetni a fejlesztési és az üzemeltetési költségekre vonatkozóan.
A bejegyzés következő részében azokról a szempontokról írtam bővebben, amelyek egy dobozos pénzintézeti számlavezető rendszer kiválasztása során számomra kulcskérdésnek bizonyultak.
Ismerje meg a MINDSPIRE kapcsolódó szolgáltatásait:
Banking transzformációs
szolgáltatások
MINDSPIRE Transport
eszköz
Kérdése vagy megjegyzése van a bejegyzéssel kapcsolatban?
Küldje el üzenetét és munkatársaink felveszik Önnel a kapcsolatot!
Legújabb banki transzformációs referenciáink
Többet szeretne tudni a Banki transzformációs szolgáltatásainkról?
További információkért kattintson ide: