MINDSPIRE BLOG
Kövesse a MINDSPIRE közösségi oldalait!
Előszó
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mik az alapvető különbségek a leggyakrabban használt projektmenedzsment módszertanok, az agilis és a vízesés modellek között.
Bejegyzésünkben áttekintjük ezeket a megközelítéseket, illetve megvizsgáljuk párhuzamos alkalmazásuk lehetőségét a banki projektek során.
Háttér
Cégünk, a MINDSPIRE Consulting banki transzformációra specializálódott, így munkatársaink évtizedek óta első kézből tapasztalják, hogy a projektmenedzsment átszövi a pénzügyi szektor mindennapjait és a pénzintézetek működésének szerves részét képezi, hiszen amikor egy banki terméket vagy szolgáltatást szeretnénk létrehozni, akkor arra egy projektet indítunk.
A projekteket mindig valamiféle metodológia alapján működtetjük, amelyek közül napjainkban a két leggyakrabban alkalmazott szemlélet a vízesés, vagy angolul waterfall modell, ahol előre tervezetten, meghatározott sorrendben haladunk lépésről lépésre, illetve az agilis módszertan, ahol rövid időintervallumra meghatározott célokat teljesítve haladunk a projekt leszállítása felé.
Nézzük meg, hogy mik is ennek a két modellnek a legkiemelkedőbb tulajdonságai, hogyan keverednek egymással a modellek elemei a gyakorlatban, illetve mely jellemzőiket érdemes kombinálni.
Schlichter Ádám
Tanácsadó
Ádám több mint 5 éve dolgozik a pénzügyi szektorban, mely során az elmúlt időszakban nemzetközi bankintegrációs és nagy létszámú rendszercsere projektekben szerzett tapasztalatot.
Feladatai a projektiroda támogatásához kapcsolódnak, a hatékony feladatmenedzsment, a stratégiai gondolkodásmód alkalmazása és az átlátható működés biztosítása mentén.
A vízesés alapú projektmenedzsment modell
A projektmenedzsment vízesés alapú megközelítése egy olyan hagyományos fejlesztési módszertan, mely a leszállítási folyamatot több különálló, de szekvenciálisan egymásra épülő fázisra és folyamatra bontja. Ezek a főbb projekt szakaszok az indítás, elemzés, részletes tervezés, megvalósítás, tesztelés, éles üzembe helyezés, végül a zárás. Alapvetően minden fázis egyszer kerül végrehajtásra, és az előzmények teljesülésének függvényében sorrendben következnek.
Fontos, hogy a vízesés alapú modellben nélkülözhetetlen szerep jut a projektmenedzsernek, akinek feladata a projektcsapat munkájának elősegítése, ő felel a fázisok sikeres lezárásáért, azaz a projekt leszállításáért (forrás: PMI).
A vízesés modell egyik alapvetése, hogy előre definiálásra és megtervezésre kerül a teljes projekt, a költségvetés, a projektcsapat, az üzleti és IT igények, illetve célok, a bevonásra szánt érintettek, a szerepek és felelősségek, valamint természetesen a pontos leszállítandók, azaz a projekt szkópja. A lehetséges kockázatok első alkalommal már a projektindítást megelőzően azonosításra kerülnek, és a projekten kommunikációs stratégiát dolgoznak ki későbbi alkalmazásra. Mivel a projektben meghatározott mérföldkövek operatív szintű lebontása is a tervezés során készül el, ezért körültekintőnek és alaposnak kell lenni, különben a későbbiekben komoly kockázatokkal kell szembenéznünk.
A vízesés alapú projektmenedzsment modellben a projektmenedzsernek a megvalósítás során a metodológiát követve a projektmenedzsment háromszög elemeit – a projekt szkóp, a felmerülő költségek és a hátralévő idő kapcsolata – figyelembe véve kell a projektet vezetnie a sikeres leszállítás felé haladva, természetesen a minőségi követelmények teljesülését folyamatosan szem előtt tartva. A háromszög érdekessége az, hogy egyik változója sem módosulhat anélkül, hogy az a másik kettőre ne lenne hatással. A projekt során az elemeket egyensúlyban kell tartani annak érdekében, hogy az előzetesen definiált szkóp a terveknek megfelelően leszállításra kerüljön.
A megvalósítás során kerül leszállításra a termék, amit addig tesztelnek és javítanak, amíg elfogadható minőséget nem tudnak felmutatni. Ebben a szakaszban következnek be a háromszög elemeit érintő változások, melyeket a tervezéskor meghatározott elvek és stratégiák szerint kell kezelnie a projektmenedzsernek.
A vízesés alapú projektmenedzsment modellben a tesztelés során a tesztelési tervet követve meghatározásra kerül a tesztstratégia, a tesztelés szkópja, valamint a szükséges tesztelői erőforrások. A tesztelés lefolytatásához tesztesetek definiálása szükséges, melyeket általában a funkcionális és nem funkcionális követelmények alapján határoznak meg. A tesztelés során a hibák listázásra és priorizálásra kerülnek, melyek ezen sorrend mentén kerülnek kijavításra.
Az éles üzembe helyezéskor a termék a tesztkörnyezetből az éles környezetbe kerül, innentől képes annak a szolgáltatásnak a támogatására, ami miatt a projektet elindították. A rendszerélesítés jellemzően nagy erőforrásigénnyel járó feladat, melynek főbb mérföldkövei jellemzően a kapcsolódó oktatások meghatározása, az IT infrastruktúra megteremtése, az élesítés lépéseinek megtervezése (adatmigráció, konfiguráció, telepítés). Az élesítés után a rendszer működését kiemelten monitorozzák, hogy az esetleges hibák, hiányosságok azonnal javításra kerülhessenek.
Miután az előállított termék az előre definiált működtetési stratégiával élesbe áll, sor kerülhet a projekt lezárására. Ekkor történik az elkészült dokumentációk véglegesítése és a tanulságok levonása, majd a projektcsapat feloszlik.
Fontos kiemelni, hogy a vízesés modell keretein belül egyik fázisból a másikba csak akkor lehet továbblépni, ha az előző fázis lezárás elfogadásra került. A leszállított termék a projekt végén, az összes elkészült funkcióval egyben kerül élesbe állításra.
Elmondható, hogy a vízesés alapú projektmenedzsment modell dokumentumvezérelt, a projektek során előállított írott anyagok mennyisége jelentős, ezért erőforrásigényes, valamint rugalmatlan a menet közben történő változásokkal szemben. A waterfall modellben nélkülözhetetlen a projektmenedzser szerepe és sok esetben projektirodára is szükség van, mely a projektmenedzser vezetésével támogatja, felügyeli és irányítja a projekt munkáját.
Az agilis projektmenedzsment modell
A vízesés módszertantól eltérően az agilis modellben nem értelmezhető a projektmenedzseri szerepkör, valamint a projekt teljes életciklusára kiterjedő alapos tervezés sem történik, a leszállítást a gördülő tervezés és a folyamatos változásmenedzsment szövi át. Az agilis projektmenedzsment modell alapvetése, hogy a fejlesztéseknek mindig a folyamatosan változó, aktuális megrendelői igényeknek kell megfelelniük, nem pedig a projekt elején meghatározott távoli mérföldkövek elérése a cél, így a folyamatos fejlesztések és élesítések támogatására kiváló megoldást jelent.
Az agilis projektek esetében a leszállítás iteratív módon történik, melynek előnye, hogy megkönnyíti a következő projektfázis megkezdését. A vízesés modellel szemben nem szükséges összehívni a stakeholder-eket, vagy részletes összefoglaló riportanyagot készíteni a fáziszáráskor.
Az agilis és a vízesés módszertanok főbb eltérései
A két modell struktúrájában abban tér el egymástól, hogy míg a vízesés módszertan hosszútávra, ezzel szemben az agilis rövidtávra tervez. Ezáltal az agilis megközelítés sokkal rugalmasabb, így könnyebben kezeli a változó igényeket, azonban a vízesés modellben komoly változásmenedzsment folyamatot kell felépíteni a tervezési szakaszban, ha szeretnénk a megvalósítást rugalmasabbá tenni.
A vízesés modell minden szakaszban nagymértékben támaszkodik a részletes dokumentációra, ellenben az agilis projektekben a dokumentáció a termékkel együtt folyamatosan változik. Sok esetben a projektek nagy hangsúlyt fektetnek az operatív vagy vezetői riporting folyamatokra. Ahhoz, hogy a dokumentációt határidőre, megfelelő minőségben lehessen előállítani, sokszor nem elég a projektmenedzser, hanem a korábban említett projektiroda felállítására is szükség lehet.
A részletes tervezésből adódik, hogy a vízesés modell az agilishoz képest sokkal szigorúbb és pontosabb idő- és költséggazdálkodással működik, így az esetleges szkóp változás komoly költségtöbblettel járhat.
A szervezeti felépítést tekintve, az agilis projektekben keresztfunkcionális csapatok működnek együtt, melyek a munkafázis vagy leterheltség függvényében könnyen és gyorsan együttműködve tudnak a feladatok elvégzésére koncentrálni. Ezzel szemben a vízesés modellben a különböző csapatok az egyes fázisokkal foglalkoznak.
Az agilitás egyik nagy előnye az üzleti értékek folyamatos szállítása, ellenben a vízesés modell csak a projekt zárásakor adja át a végterméket felhasználásra.
Miért nem egyszerű tisztán agilisan működni a pénzintézeti projektek végrehajtása során?
Manapság az agilis működési modell igen népszerű, rengeteg projektet próbálnak tisztán annak megfelelően végrehajtani. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben a projektek akadályokba ütköznek, és valamilyen oknál fogva elmaradnak a sikerek.
Azok a vállalatok, melyek szerteágazó szervezeti felépítéssel és nagyobb létszámmal rendelkeznek, általában funkcionális módon működnek. Ahhoz, hogy egy szervezet tisztán agilis projekteket sikeresen tudjon végrehajtani, a vezetőknek és a munkatársaknak elkötelezettnek kell lenniük a modell iránt.
A pénzintézetekről általánosságban véve elmondható, hogy olyan nagyméretű szervezetek, ahol az IT architektúra jelentős része nem felel meg a modern kor követelményeinek, mert a fejlesztések és releasek nem kezelhetők rugalmasan. A régi informatikai rendszerekből, illetve az azokhoz kapcsolódó szervezeti felépítésből következik, hogy a tisztán agilis csapatok felépítése sem lehetséges, mivel az erőforrásoknak az agilis keretrendszerben történő felosztása nem megoldható. Ezzel szemben egy vízesés projekt esetében az előre tervezéssel, vagy a szervezetet irányító testület támogató döntését megszerezve könnyebb a szakértők bevonása.
Habár az agilisan működő projektekben nincs szükség projektmenedzserre, azonban a bankok szervezeti működéséből adódóan nagyon gyakran nem kerülhető el a szerepkör alkalmazása, például a külső és belső projekttagokkal történő kapcsolattartással, a szükséges dokumentumok elkészítésével, vagy az egyéb szakmai koordinációs tevékenységek végrehajtásával együtt járó számos feladat miatt.
Manapság népszerű és gyakori, hogy agilis projektmenedzsment eszközöket alkalmaznak tradicionálisan működő projektekben is a hagyományos támogató megoldások (Microsoft Project, Microsoft Word stb.) mellett. A Confluence vagy JIRA használata, illetve az agilis meetingkultúra elemeinek bevezetése (napi vagy heti stand-up meeting-ek összehívása) strukturáltabbá tehetik a dokumentációt, illetve megkönnyíthetik a mindennapi együttműködést. Így tehát a jobb megértés, információáramlás elősegítése érdekében érdemes agilis elemeket felvenni a projektbe.
Az agilis és a vízesés módszertanok alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos főbb megállapítások
A megfelelő szoftverfejlesztési módszertan kiválasztásának egyik sarokpontja a projekt követelményeinek minősége. Azon projektek esetében, ahol a fogyasztói trendek és elvárások gyorsan változnak, valamint a megfelelés fontossága kiemelkedő, érdemes az üzleti értéket agilis modellben megteremteni. Ellenben, ha alaposan megtervezett projektet indítunk, ahol például egy dobozos termék implementálására készülünk, akkor egyszerűbb lehet a tradicionális vízesés vagy a hibrid módszertant választani.
A másik fontos szempont a szervezeti kérdésektől tehető függővé. Ennek egyik legfontosabb szempontja a projekt mérete és a projektmenedzser szerepe. Egy nagy projekt esetén, ahol több tucat beszállító delegál szakértőket a projektszervezetbe, a külső (és természetesen a belső) kommunikáció, a beszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátása, a dokumentáció elkészítése, vagy a pénzügyi tervezés teljes embert, egy projektmenedzsert igényel. Viszont abban az esetben, ha a projektben az igények leszállításához nem szükséges más, csak fejlesztő csapatok, és nincs szükség járulékos feladatok ellátására, akkor az agilis működés lehet a jobb megoldás.
Banki projektmenedzsmenttel vagy projektirodával kapcsolatos kérdése van? Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel!
Ismerje meg a MINDSPIRE kapcsolódó szolgáltatásait:
Projektmenedzsment
szolgáltatások
Projektiroda
szolgáltatások
Kérdése vagy megjegyzése van a bejegyzéssel kapcsolatban?
Küldje el üzenetét és munkatársaink felveszik Önnel a kapcsolatot!
Legújabb Projektiroda referenciáink
Többet szeretne tudni Banki projektiroda szolgáltatásainkról?
További információkért kattintson ide:
Legújabb banki és biztosítói projektmenedzsment referenciáink
Többet szeretne tudni projektmenedzsment szolgáltatásainkról?
További információkért kattintson ide: