/*Blog module replace 'read more' text*/

Agilis backlog vagy blacklog?

AGILIS PROJEKTMENEDZSMENT BLOG

ápr 2, 2025 | Projektmenedzsment blog

MINDSPIRE BLOG

Kövesse a MINDSPIRE közösségi oldalait!

Az agilis feladatmenedzsment alapjai és buktatói

Bevezetés

Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy miért kell egyáltalán szót ejteni arról, hogy hogyan is épül fel az agilis backlog. Elvégre ez csak egy feladatlista, amire időről időre felvesszük a kívülről beérkező, vagy a csapat által megfogalmazott igényeket. Egy étlap, amiről egy-egy sprint tervezése során kiválasztjuk a számunkra „ízletes falatokat”, hogy aztán a következő időszakban szépen „felfaljuk” azokat. De épp úgy, ahogy egy étterem vonatkozásában is alapvetően az étlap dönti el, hogy Michelin-csillagos helyről van-e szó, vagy egy sarki kifőzdéről, egy agilis squad esetében is a jó backlog a sikeres működés záloga.

Cikksorozatunk témái

1. Az agilis squad áttekintése
2. Az agilis user story
3. Az agilis csapatok teljesítményének mérése
4. Az agilis ceremóniák gyakorlati szemmel
5. Dokumentáció az agilis módszertanban
6. Daraboljunk, avagy mi fán terem az inkrementális fejlesztés?
7. Agilis backlog vagy blacklog?
8. Az agilis működés és a sprinttervezés jelentősége (tervezett)
9. Hosszú távú tervezés vs. agilitás (tervezett)
10. Az agilis szerevezet HR szemmel (tervezett)
11. Az agilitás kihívásai nagyvállalati környezetben (tervezett)
12. Az agilis működés a home office árnyékában (tervezett)
13. Hol érdemes alkalmazni az agilis működést? (tervezett)

Mi kerülhet be egy agilis squad backlog-jába?

Első olvasatra ez egy triviális kérdésnek tűnik, hiszen a legtöbben azt gondolnák, hogy minden olyan feladatnak a backlogban a helye, amit az adott csapatnak kell leszállítania, akár külső megrendelés, akár belső indíttatás alapján. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy egy nagyvállalati szervezetben akár több száz squad is tevékenykedhet. De akkor is jellemzően 15-20 önállóan tevékenykedő agilis csapatról beszélhetünk, ha csak egy területre, agilis szóhasználattal élve tribe-ra, szűkítjük a kört. Ezek a squad-ok pedig gyakran nagyon hasonló, sőt akár egymással összefüggő feladatokon dolgoznak. Mi alapján dönthető el tehát, hogy egy adott igénynek mely csapat backlog-jába kell bekerülnie? Minden agilis szervezeti egységnek rendelkeznie kell egy meghatározott misszióval, azaz egy definícióval arról, hogy milyen cél megvalósítása érdekében jött létre, illetve, hogy ezen cél elérése érdekében milyen feladatok végrehajtásával fog foglalkozni. Ha pedig egy újonnan megfogalmazott igény nem passzol ehhez a misszióhoz, akkor az természetesen nem szabad(na), hogy bekerüljön az adott csapat backlog-jába, hiszen az annak a megvalósítására fordított idő és energia nem fog hozzájárulni a céljuk eléréséhez. Tehát az első és legalapvetőbb szabály, amit egy csapatnak meg kell vizsgálnia mielőtt egy tételt felvesz a saját backlog-jába az az, hogy annak végrehajtása hozzájárul-e a saját céljai eléréséhez. Annak ellenére azonban, hogy ez így leírva mindenki számára alapvetésnek tűnik, a gyakorlatban nem egyszer találkoztam már olyan esetekkel, ahol egy csapat backlog-jának szemmel is jól látható részét tették ki azok a feladatok, amelyek semmilyen formában nem járultak hozzá a csapat céljainak eléréséhez.

Mikor optimális egy agilis backlog összetétele?

Először is tisztáznunk kell, hogy egy agilis backlog elemei az esetek többségében nem egyenszilárdságúak, és nem csak olyan tételeket tartalmazhatnak, amelyek készen állnak a tényleges megvalósításra. Véleményem szerint egy agilis backlog elemei alapvetően három kategóriába sorolhatók:
  • ötletek,
  • tervezésre kész tételek,
  • megvalósításra kész tételek.
Én azokat az elemeket sorolom az ötletek kategóriába, amelyek esetében semmi mást nem tudunk, mint az agilis user story három alap kérdésére (Mit? Kinek? Milyen célból?) adott egy-egy rövid választ. Ezen tételek esetében alapvetően még nem határozható meg egyértelműen a komplexitás, nem ismerjük a megvalósításhoz kapcsolódó függőségeket és sok esetben még az sem egyértelmű, hogy milyen mértékben járul hozzá a céljaink megvalósításához, így az adott feladat prioritása is kérdéses. Ezek azok az elemek, amelyekkel ugyan foglalkozni kell csapat szinten egy-egy refinement keretében, hogy egyre jobban kibontsuk azokat, de jellemzően nem elég érettek arra, hogy egy sprintbe behúzva konkrét feladatokat társítsunk hozzájuk. A következő csoportot azok a user story-k alkotják, amelyek az igény szempontjából már kellően kidolgozottak, de a konkrét fejlesztésre még nem állnak készen. Ezen tételek prioritása már meghatározható és behúzatók egy sprintbe, annak érdekében, hogy a hozzájuk tartozó konkrét fejlesztési feladatokat megtervezzék. Jellemzően ez az a szakasz, amikor az adott feladat tényleges komplexitását meghatározzák, valamint a függőségeket és a tényleges megvalósításhoz szükséges fejlesztési feladatokat is ekkor lehet beazonosítani. Az utolsó halmazba pedig azok a tételek tartoznak, amelyek már minden szempontból készen állnak a tényleges megvalósításra. Kellő méretűek és kidolgozottságúak ahhoz, hogy ha a prioritásuk alapján bekerülnek egy sprintbe, akkor annak végére sikeresen lezárásra kerülhessenek. Álláspontom szerint egy agilis backlog összetétele akkor optimális, ha nagyjából azonos arányban tartalmaz az egyes kategóriákba sorolható tételeket és a csapat pontosan tisztában van a backlog-jában szereplő tételek érettségi szintjével. Ebben az esetben viszonylag könnyedén biztosítható az, hogy egy-egy sprint tervezése során a csapat a saját szállítási képességeihez mérten a lehető legoptimálisabb mennyiségű és komplexitású feladatot vállalja el, valamint egységnyi idő alatt a lehető legtöbb értéket teremtse a saját missziójában meghatározott célja eléréséhez.

A nem optimális vagy ismeretlen összetételű agilis backlog által okozott problémák

Ha egy csapat által felépített backloban az egyes tételek érettségi szintje nem ismert, abban az esetben szinte lehetetlen optimálisan megtervezni egy sprintet, illetve jelentős a kockázata annak, hogy a sprintbe behúzott feladatok közül egy sem kerül leszállításra az adott sprintben.

Ha pedig a backlogban túlsúlyban vannak bizonyos típusú tételek, akkor az adott csapat hosszú távú kiegyensúlyozott szállítási sebessége (velocity-je) kerül veszélybe, hiszen vagy az alacsony érettségű story-k kidolgozása és megvalósítása fogja nagyon lelassítani a csapat előrehaladását, vagy pedig a magas érettségű feladatok gyors szállítása fogja irreálisan felpörgetni a leszállítást és ezzel torzítani a csapat valódi hosszú távú leszállítási sebességét.

Agilis backlog illusztráció

Prioritások kezelése az agilis backlog-ban

Mint azt a korábbi cikkeinkben tisztáztuk, a feladatok közötti prioritások meghatározása elsődlegesen és alapvetően a Product Owner feladata. Ő az, akinek pontosan ismernie kell a csapat backlog-jában található tételeket. Meg kell tudnia határozni az egyes user story-k üzleti értékét, akár számszerűsíthető, akár relatív értékekről beszélünk. Majd ezen értékek, valamint az egyes feladatok komplexitása és az egymáshoz való technikai és időbeli viszonyuk alapján meg kell határoznia azok egymáshoz viszonyított megvalósítási sorrendjét. Láthatjuk, hogy ez egy igen összetett feladat, amelyet ráadásul folyamatosan el kell látni.

Minden esetben, amikor egy új elem kerül a listára, nemcsak az adott tétel helyét kell meghatározni a prioritási listában, hanem azt is, hogy az milyen hatással van a listában már szereplő tételekre. Gyakran előfordulhat ugyanis, hogy egy új elem miatt egy korábbi másik feladat már teljesen okafogyottá válik, vagy akár az is, hogy egy korábban alacsony prioritású feladatból hirtelen magas prioritású lesz.

A nem megfelelő vagy egyáltalán nem végrehajtott agilis backlog kezelés következményei

Sajnos a gyakorlati tapasztalataim azt mutatják, hogy a napi teendők mellett nagyon kevés idő és energia jut folyamatos backlog menedzsmentre, főleg nagyvállalati környezetben. Azáltal, hogy legtöbb esetben egy Product Owner-re rábízzák egy-egy agilis squad operatív vezetését is, beleértve a napi problémák megoldásától a szükséges adminisztráción át egészen az általános HR feladatokig, az agilitás szempontjából igazán fontos dolgokra, mint például a backlog menedzsmentje egyszerűen már nem marad ideje és energiája.

Így előbb elmarad az üzleti értékek és a komplexitások meghatározása, majd szép lassan a függőségek felmérése is. Az egyes story-k, akár hónapokon keresztül vándorolnak sprintről sprintre, anélkül, hogy lezárásra kerülnének, a prioritások meghatározása felett pedig átveszi az uralmat a pillanatnyi érdek a józan ész helyett.

Ha pedig ez bekövetkezik, akkor egy agilis backlog nagyon hamar kezelhetetlen méretűvé hízik, amelyben az egyes feladatok között már képtelenség prioritásokat meghatározni. Az egyes sprintek tervezése nehézkessé és teljesen esetlegessé válik a csapat pedig előbb utóbb teljesen elveszíti a fókuszt. A backlogban elszaporodnak az olyan tételek, amelyek sosem rendelkeznek majd kellő prioritással vagy értékkel ahhoz, hogy bekerüljenek egy sprintbe és a backlog alján, a „blacklog” legsötétebb bugyraiban, ott ahová már a legbátrabbak sem görgetnek le, szépen lassan a feledés homályába merülnek.

Összefoglalás

Az agilis backloggal és kezelésével kapcsolatos fenti kockázatok és problémák kellő körültekintéssel és folyamatos odafigyeléssel megelőzhetők.

Cégünk, a MINDSPIRE Consulting jelentős elméleti ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik az agilis projektmenedzsment terén a banki és biztosítói iparágakban, így munkatársaink hatékony támogatást tudnak nyújtani ezen a területen.

Amennyiben kérdése lenne a cikkel vagy az agilis projektmenedzsmenttel kapcsolatban, kérjük vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel!

Gyenes Gergely

Szerző

Gyenes Gergely

Agilis projektmenedzsment témavezető

Gergely több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a lakossági hitelezés területén. Egyaránt jártas az üzleti és az IT folyamatok tervezésében, valamint a projektmenedzsment, a tesztkoordináció és az adatelemzés terén is. Elkötelezett a csapatmunkában, folyamatosan támogatja és ösztönzi a kollégáit a lehető legjobb teljesítmény elérésére. Az elmúlt négy évben agilis product owner-ként dolgozott több lakossági hitelezési projekten, valamint részt vett szervezetek és projektek agilis transzformációjában is.

Ismerje meg a MINDSPIRE kapcsolódó szolgáltatásait:

 

Projektmenedzsment
szolgáltatások

Projektiroda
szolgáltatások

Agilis backlog vagy blacklog?
Project management contact form

Kérdése vagy megjegyzése van a bejegyzéssel kapcsolatban?

Küldje el üzenetét és munkatársaink felveszik Önnel a kapcsolatot!

Projektiroda referenciáink ikon

Legújabb banki és biztosítói projektiroda referenciáink

Többet szeretne tudni banki és biztosítói projektiroda szolgáltatásainkról?

További információkért kattintson ide:

Projektmenedzsment referenciáink ikon

Legújabb banki és biztosítói projektmenedzsment referenciáink

Többet szeretne tudni banki és biztosítói projektmenedzsment szolgáltatásainkról?

További információkért kattintson ide:

Share This