Az agilis user story

A klasszikus és az agilis specifikáció különbségei

A user story-k elsősorban a felhasználói célokra és igényekre fókuszálnak, valamint lehetővé teszik, hogy a csapatok közvetlenül a felhasználói élményre összpontosítsanak. A felhasználói történet egy rövid, egyszerű és lényegre törő leírás arról, hogy miért van szükség egy adott funkcionalitásra, illetve mi az a felhasználói cél vagy igény, amit kell kielégíteni.

Ki:

• Ki lesz az érintett felhasználó vagy az érdekelt fél?
• Ki profitál a user story-ban leírt funkcióból?

Milyen:

• Milyen szerepet vagy személyiséget reprezentál a felhasználó?
• Milyen probléma megoldására vagy szükséglet kielégítésére irányul a felhasználói történet?
• Milyen műveleteket vagy feladatokat hajthat végre a felhasználó a rendszerben?
• Milyen funkciókkal kell rendelkeznie a terméknek?

Miért:

• Miért fontos vagy szükséges ez a funkció?
• Miért van szüksége a felhasználónak erre a funkcióra?
• Milyen értéket nyújt ez a funkció a felhasználó számára?

Függőség:

• Van-e függőség más funkciótól, rendszertől vagy egyéb külső tényeztől?
• Mely függőségekkel kell foglalkozni ahhoz, hogy ezt a felhasználói történetet hatékonyan lehessen megvalósítani?

Korlátok és feltételezések:

• Van-e olyan korlát (például törvényi megfelelés vagy termék limitáció), amelyet figyelembe kell venni?
• Van-e olyan feltételezés, amely megerősíti a user story szükségességét, de validálásra vagy tisztázásra szorul?

Stratégia:

• Hogyan járul hozzá a felhasználói történet a projektcélok vagy stratégiai célok eléréséhez?

Ehhez három, az agilis működésben használt fogalmat kell tisztázni, majd később definiálni:

• Definition of Ready (DoR): A „Definition of Ready” azt határozza meg, hogy egy user story mikor tekinthető előkészítettnek, illetve sprintbe vételre vagy fejlesztésre alkalmasnak. A DoR tartalmazza azokat a szükséges előfeltételeket, amelyeknek teljesülniük kell, mielőtt egy user story bekerülhet a sprintbe. Ilyenek lehetnek például a szükséges információk rendelkezésre állása, a user story megfelelő mérete, darabolása, vagy becslésre kész státusza.
• Acceptance Criteria (AC): Az „Acceptance Criteria” (Elfogadási Kritériumok) azok a feltételek és elvárások, amelyeknek a user story-nak meg kell felelnie ahhoz, hogy elfogadható legyen a fejlesztés során. Az elfogadási kritériumok részletesen leírják, hogy mik a felhasználói történet céljai, funkciói, illetve milyen módon lesz teljesítve. Az elfogadási kritériumok segítenek abban, hogy a csapat és a megrendelő egyértelműen megértsék a user story végrehajtásának elvárásait és követelményeit.
• Definition of Done (DoD): A „Definition of Done” azokat a kritériumokat határozza meg, amelyeknek egy user story-nak meg kell felelnie annak érdekében, hogy teljesen elkészültnek legyen tekinthető. A DoD tartalmazza azokat a fejlesztési, tesztelési, dokumentálási és egyéb tevékenységeket, amelyekre szükség van a user story végrehajtásához és elfogadásához. Ezek a kritériumok biztosítják, hogy a user story valóban teljesen kész és működőképes legyen, mielőtt azt a végfelhasználók vagy ügyfél elfogadná.

Ez sok esetben nem egyszerű feladat, de az alábbi szempontok segítséget nyújthatnak számunkra:

• A fő funkciók vagy feladatok azonosítása: Először meg kell vizsgálni a user story-t, majd azokat a főbb funkciókat vagy feladatokat szükséges meghatározni, amelyek megvalósításával a felhasználói történet teljesülhet. Ezek lehetnek azok az alapvető lépések vagy tevékenységek, amelyek a felhasználó által leírt célok eléréséhez szükségesek.
• Funkcionális szétválasztás: A fő funkciókat vagy feladatokat kisebb, önálló részekre kell bontani, amelyek önállóan megvalósíthatók és tesztelhetők. Fontos, hogy a kisebb részek is jelentsenek valamilyen értéket vagy funkcionalitást a felhasználó számára.
• Vertikális szeletek használata: Az egyes részeket úgy kell kialakítani, hogy a funkciókat vertikálisan szeleteljük, vagyis minden rész tartalmazzon egy teljes felhasználói működést vagy üzleti logikát. Ez lehetővé teszi, hogy minden rész önállóan működjön és használható legyen, még akkor is, ha csak egy részét valósítjuk meg a teljes funkcionalitásnak.
• Priorizálás: A user story-k részeinek prioritását is figyelembe kell venni, hogy a legfontosabb és legnagyobb üzleti értékkel rendelkező részeket először valósítsuk meg. Ez lehetővé teszi a csapat számára, hogy a legfontosabb funkciókat először fejlessze ki, illetve amennyiben szükséges, későbbi iterációkban bővítse ki azokat további részekkel vagy funkciókkal.
• Tesztelhetőség biztosítása: Az agilis módszertanból adódóan minden részt úgy kell megtervezni, hogy könnyen tesztelhetőek legyenek, valamint a tesztek lefuttatása segítsen megerősíteni a funkcionalitást és a minőséget. Ez magában foglalhatja az elfogadási kritériumok meghatározását és az egyes részekre vonatkozó tesztesetek elkészítését is.
• Folyamatos kommunikáció és visszajelzés: Fontos, hogy a csapat a user story-k definiálása és feldarabolása során is állandóan kommunikáljon és együttműködjön. A team tagjai közötti nyitott kommunikáció és visszajelzés segíthet az egyes részek hatékonyabb megvalósításában, illetve a cél elérése felé vezető út optimalizálásában.

A user story-k feldarabolása folyamatos tevékenység és a csapat későbbi tapasztalatai alapján is finomodhat. A végrehajtás során a csapat megtanulja, hogy milyen részekre érdemes a user story-kat felbontani, hogy a lehető legnagyobb értéket hozzák létre a felhasználók és az ügyfelek számára.

Az agilis user story-k által nyújtott előnyök

Emellett az agilis user story-k alkalmazása elősegíti a csapatok közötti hatékonyabb kommunikációt és együttműködést. Az átlátható feladatok és elvárások lehetővé teszik a csapatok számára, hogy könnyebben szervezzenek, tervezzenek és állítsanak fel prioritásokat. Ez növeli a termelékenységet és hatékonyságot, és csökkenti a felesleges erőforrásokra és időre fordított költségeket.

Ugyanakkor, ha a fentebb megfogalmazott alapelveket, definíciókat nem tartják tiszteletben, vagy nem alkalmazzák megfelelően, az agilitás sérülhet. Amennyiben a csapatok nem rendelkeznek megfelelő szintű ismeretekkel az user story-k létrehozásáról és alkalmazásáról, vagy nem követik a megfelelő módszertani elveket, akkor a fejlesztési folyamatban félreértések, konfliktusok és felesleges késések is lehetnek. Ez negatívan befolyásolhatja a termék minőségét és versenyképességét, valamint növelheti a projekt kockázatát és költségeit.

Legújabb Projektiroda referenciáink

Legújabb banki és biztosítói projektmenedzsment referenciáink